Kutatási témák 2019–2020

I.1. Gazdasági eszmetörténet

Világirodalom, komparatisztika, nemzeti irodalom – gazdaságtani mintázatok:

  • Goethe, Carlyle, Marx, Fichte, és Erdélyi János: a világirodalom szabadpiaci, ajándék-ökonómiai, kommunisztikus, tervgazdálkodási és protekcionista felfogása;
  • nyelvek és irodalmi kultúrák kiegyensúlyozott ökonómiájának eszménye Meltzl Hugó és Brassai Sámuel folyóiratában, az Acta Comparationis-ban;
  • a fordítás, a többnyelvűség, és az autonóm műalkotás eszménye a globális irodalmi és nyelvi piac egyenlőtlenségeinek fényében.

Kutatók: Hites Sándor, T. Szabó Levente

A nemzet-építés ajándék-ökonómiája:

  • az ajándék antropológiája archaikus társadalmakban és a 19. század eleji nemzeti intézmény-alapító donációk (Széchényi Ferenc és a nemzeti könyvtár, Széchenyi István és az Akadémia, a nemzeti színház, a Marczibányi alapítvány stb.);
  • közép-kelet európai kontextusok (pl. a cseh Sternbergek);
  • az ajándék patriotizmus és a habermasi reprezentatív nyilvánosság politikai-társadalmi hierarchiája;
  • a patrióta nagylelkűség és az adomány politikája;
  • a nemzeti célú adományozási hullám motivációi politikafilozófiában (republikanizmus és a közjó) és teológiában (a gondviselés mint ajándék-ökonómia);
  • szimbolikus tőke és az ellen-ajándék reciprocitása;
  • befektetés és piaci csere a közösségi ajándékozásban;
  • egyensúlytalanság az ajándék-ökonómiában;
  • adományok versengése és az „elidegeníthetetlen ajándék”;
  • kapitalista modernizáció és archaikus ajándék rítusok a nemzeti mozgalmakban;
  • az „átláthatóság” elvárása és a nyilvánosság felé történő elszámolás gyakorlata adomány-alapú intézményekben (Akadémia, Nemzeti Színház) és gazdasági vállalkozásként működtetett folyóiratok esetében (Tudományos Gyűjtemény).

Kutatók: Hites Sándor, Kollár Zsuzsanna

A modern szerzőség ökonómiája:

  • a modern szerző mint gazdasági és jogi ágens elméletei;
  • az irodalmi munka és az irodalmi tulajdon képzetei;
  • az irodalmi mező gazdasági és jogi strukturálása európai kontextusban.

Kutató: Balogh Gergő

A humán tudományok és az irodalom állami finanszírozásának 19. századi dilemmái:

  • az állami szerepvállalás kezdetei a kultúrafinanszírozás rendszerében a kiegyezés után;
  • eseti és szisztematikus támogatási modellek felmérése.

Kutatók: Császtvay Tünde, Hites Sándor, András Csaba

Gazdasági eszmék magyarországi recepciója a 19. században:

Kutató: Madarász Aladár

II.1. Gazdasági reprezentációk az irodalomban

Irodalmi és monetáris képzelőerő a nemzeti mozgalmakban:

  • a nemzeti pénz megjelenése a 19. században, a nemzeti közösség elképzelése képzeletbeli monetáris értékek alapján;
  • Jókai személyes pénzügyi szorongásai és újságírói tevékenysége az 1848-as nemzeti bankjegykibocsátás és az ahhoz szükséges nemesfém-fedezet összegyűjtése idején;
  • irodalmi metaforizáció mint a monetáris képzelet alátámasztása a politikai támogatás biztosítására;
  • a nemzeti fizetőeszköz és a nemzeti érzület kölcsönviszonya: politikai autoritás és csoportidentitás, rivális monetáris rendszerek összeütközése (nemzeti pénz vs. birodalmi pénz);
  • a „Kossuth bankó” és a „Kossuth dollár” monetáris szemantikája;
  • összehasonlító kontextusok: monetáris válságok és fedezetlen fizetőeszközök nemzeti forradalmak és függetlenségi háborúk idején (1776, 1789, 1848).

Kutató: Hites Sándor

Gazdasági tropológia az 1830-40-es évek magyar költészetében:

  • a reformkor gazdaságpolitikai vitái és törvényalkotása kölcsönhatásban a kor költészetének képhasználatával;
  • a haszon és a hasznosság képzetei, illetve a hazafiúi szereprepertoár ezek jegyében való átalakulása Czuczor, Vörösmarty, Vajda Péter és Garay János költészetében;
  • gazdasági eszmék a történeti tárgyú költészetben és a történelmi emlékezet ökonómiája (többek között Mohács emlékezetében).

Kutató: Laczkó András

III.1. Anyagi kultúrák és piacok

A Kazinczy-háztartás:

  • Kazinczy Ferenc földbirtokai (Széphalom, Alsóregmec, Érsemjén) földrajzi, tulajdonjogi és gazdasági jellemzőinek mikrohistóriai elemzése, különös tekintettel szőlőbirtokaira;
  • Kazinczy gazdálkodása és kereskedői tevékenysége;
  • birtokigazgatás és önelbeszélés (önéletrajzaiban és másutt);
  • gazdasági tevékenység és irodalmi én-formálás.

Kutatók: Orbán László, Halmos Károly, Somorjai Szabolcs

Mecenatúra a 19. század elején:

  • főúri kulturális szponzoráció és a reprezentatív nyilvánosság átalakulása polgári nyilvánossággá;
  • a főbb mecénások társadalmi hálózatai, gazdasági, kulturális és politikai szerepkörei;
  • az írói alkotás és adományozás tradíciói az arisztokrata kultúrpraxisban.

Kutató: Kollár Zsuzsanna

Írók a piacon: gazdagodás, elszegényedés és az irodalmi professzionalizáció 1.:

  • társadalmi, gazdasági és politikai átalakulások hatása az irodalmi mezőre;
  • az irodalmi szereplők helytalálási lehetőségei, kísérletei és stratégái;
  • az írók-szerkesztők-újságírók-színházi szakemberek anyagi helyzete a 19. század második felében;
  • az írói hivatásrendek kialakulása és a társadalmi-gazdasági státusz potenciális emelkedése vagy süllyedése;
  • írói jövedelmek, jövedelmek az irodalomból;
  • segély- és adománygyűjtési szokások és intézményesült keretek a szűkölködő írók számára;
  • lakásviszonyok és írói háztartások;
  • az írói nyomor mítoszai;
  • esettanulmányok: Vajda János, Gáspár Imre, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő, Koroda Pál, Endrődi Sándor, Mikszáth Kálmán – K. Papp Miklós.

Kutatók: Császtvay Tünde, Szabó-Reznek Eszter

Családi kapitalizmus a könyvkereskedelemben:

  • Wodianer Fülöp nyomda és kiadói vállalkozása az 1850-es évektől;
  • család és cég viszonya;
  • terjeszkedés a könyv és újságpiacon (Magyarország, Magyar Újság, Magyar Néplap, Közvélemény, Budapest, Kis Újság, Mátyás Diák);
  • feldolgozandó források: kereskedelmi jegyzékek, szerződések, partnerségi megállapodások, családi levelezés, végrendeletek, tulajdonjogi perek (Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest Főváros Levéltára, OSZK).

Kutatók: Somorjai Szabolcs, Halmos Károly

A 19. századi könyvkiadás kiemelkedő kiadóvállalatai:

  • Franklin Társulat, Révai és Ráth iratanyagainak feltárása;
  • a kiadóvállalat mint gazdasági tényező és az irodalmat és az irodalmi ízlést befolyásoló faktor;
  • irodalomtörténészek mint kiadói szaktanácsadók: Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Heinrich Gusztáv;
  • életműszerződések (Petőfi, Mikszáth);
  • piaci verseny és kooperáció (együttműködés nemzeti szempontból: pl. Osztrák Magyar Monarchia Írásban és Képekben, Jókai és Mikszáth jubileumi kiadásai);
  • Révai Mór János mint Jókai „menedzsere”;
  • könyvkiadók folyóirat-kiadási stratégiái;
  • kiadvány-politika (enciklopédikus művek, képes történelemkönyvek, népszerű szépirodalmi sorozatok és iskolai tankönyvek);
  • a Ráth kiadó innovációi: az életműszerződés bevezetése, a díszalbumok meghonosítása, képzőművészek mint könyvillusztrátorok.

Kutató: Rózsafalvi Zsuzsanna, Császtvay Tünde

Könyvkultúra és könyvkereskedelem csődeljárások fényében:

  • Hild József 1856. évi csődjéből fönnmaradt könyvjegyzék (mint virtuális könyvtár) elemzése;
  • Hild Károly hasonló leltárának elemzése;
  • mit tartottak olvasnivalóként a nemzeti klasszicizmus képviselői?
  • a Zweybrück és Plan vásári könyvkereskedés leltára az 1869. évi csődanyagból;
  • mi volt inkurrens könyv 1869-ben?

Kutató: Halmos Károly

Digitalizáció és online jelenlét

  • A kutatócsoport honlapjának kialakítása;
  • tartalmak feltöltése (kutatócsoport és pályázat bemutatása, blog tartalmak, korábbi kapcsolódó tudományos munkák);
  • a feldolgozandó források felmérése;
  • digitalizálási és archiválási terv készítése;
  • levéltári anyag digitalizálásának megkezdése;
  • anyaggyűjtés és digitalizálás a regényadatbázishoz külső segédmunka bevonásával.

Koordinálás, web: Maróthy Szilvia