A projektről
Az irodalom- és a gazdaságtörténet kereszteződéseit és érintkezéseit két olyan párhuzamos társadalom- és politikatörténeti folyamat kontextusában kutatjuk, amelybe mindkettő beágyazódott: az egyik a nemzetépítés, a másik a kapitalista átalakulás. Az előbbi alatt sajátos közösségi kulturális formák tételezését és érvényesítését, az utóbbi alatt pedig azt a folyamatot értjük, amelyben mindent egyre inkább piacosítható cseretárgyként fogtak fel, vagy igyekeztek azzá alakítani.
Az irodalom nemzetiesítése és piacosítása párhuzamosan és egymással kölcsönhatásban zajlott. A kutatás egyik alapkérdése, hogy miként lehetett a nemzeti szempontot összeegyeztetni a haszonelvűséggel, hogyan vetették egybe a kulturális termelés és fogyasztás kapitalista logikáját a termékek nemzeti jellegével? Miként lehetett a nemzeti irodalom és annak történeti hagyománya mint szellemi produktum a nemzeti önazonosság szimbolikus letéteményesévé, miközben az irodalom egyre inkább piaci árucikké vált?
A kutatás három összefüggő kérdésirányban folyik:
Az irodalom modern fogalmának (mint a képzelőerő sajátos terméke) megjelenésével miként határozták meg az irodalmi mező autonómiáját annak gazdasági környezetére nézve? Miként igazolták az irodalmi alkotás önelvűségét, miközben egyúttal egyfajta munkavégzésként is igyekeztek elismertetni? Miként váltak az irodalmi szerzők jogi és gazdasági szereplőkké a kor szimbolikus és anyagi piacain? Irodalom és gazdaság konfliktusai és összjátéka milyen retorikai, jelentéstani, diszciplináris és intézményi területeken jelentkeztek?
Az irodalmi szövegek milyen módokon és formákban jelenítettek meg és értelmeztek (át) gazdasági kérdéseket és jelenségeket? Ezek miként épültek be a regényírás vagy a költészet tematikus, strukturális és figuratív készletébe, hogyan hatottak megalkotásukra? Milyen műfajokban közvetítették és formálták irodalmi szövegek a monetarizáció és kommercializáció társadalmi tapasztalatát? Ezeknek milyen hatása volt az egyéni és közösségi identitásokra, többek közt a gazdasági fejlődés (vagy annak hiánya) által létrehozott erkölcsi dilemmákra és társadalmi szorongásokra?
Miként termelték, forgalmazták és fogyasztották az irodalmat a 19. században? Ezekre milyen finanszírozási formák jöttek létre? Milyen törekvések hatottak a nemzeti irodalmi piac megalkotására, s ennek létrejöttével az irodalmi kereskedelem milyen szintjei és terei álltak elő? Milyen piac-előtti formák maradtak fenn és milyen piacellenes törekvések jelentkeztek? A nemzeti irodalmi kultúra előállítói milyen anyagi viszonyok között tevékenykedtek, s miként változott társadalmi megbecsültségük?
A vizsgálat regionális és európai összehasonlító aspektusok figyelembe vételével folyik.
Célunk a kutatás kiterjesztése a 19. századi közép-kelet európai nemzeti irodalmak gazdaságtanára, nemzetközi kutatócsoportokkal együttműködésben.