Konferencia „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” Lendület-kutatócsoport és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében.
Időpont: 2021. június
Helyszín: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
(a pontos dátum és helyszín az aktuális járványhelyzet függvénye)
A kapitalizmus fogalma, elsősorban 2008 óta tartó aktuális legitimációs válságának köszönhetően, visszatért a politikai köznyelvbe. A tudományos beszédben pedig nem csupán gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggésekben kap újfent kiemelt magyarázó vagy leíró szerepet, de irodalomtörténeti szövegekben is (újra) fel-felbukkan.
Gyakori megállapítás, hogy a kapitalizmus – úgymint bérmunka és magántulajdon, felhalmozás és befektetés, a termelés, a csere és a szétosztás folyamatainak kompetitív piacosítása, tömegesítése és összefüggő láncolatokba rendezése stb. – a társadalom nem-gazdasági alrendszereit is a maga képére formálja. Felvethető, hogy a nemzeti irodalmi kultúra 19. századi megalkotása és intézményesítése is ebben a keretben zajlott vagy vált hatékonnyá, s a 20. századi irodalmi modernség csak még közvetlenebbül a kultúraipar függvényében bontakozott. Amellett, hogy az irodalmi művek kereskedelmi cseretárggyá lettek, s befogadásuk besorolódott a fogyasztásmódok közé, a kapitalizmus logikája az alkotás viszonyaiba is behatolt. Az írói tevékenység megszervezésében és kivitelezésében a gazdasági ésszerűség a művészi önkifejezés vagy a közösségi szolgálat igényével összemérhető szerepet kapott. S miközben a nemzeti irodalom és annak történeti hagyománya a közösségi önazonosság egyik letéteményesévé vált, egyúttal olyan termelési, forgalmazási és fogyasztási mechanizmusokba ágyazódott be, vagy támaszkodott azokra hajtóerőként, amelyeknek ha voltak is nemzeti változatai, de alapvetően nem kötődtek nemzeti meghatározottságokhoz.
Adam Smith valaha úgy vélte, az orvosok, a balett-táncosok, a lelkészek, a bohócok és az írók abban hasonlítanak, hogy munkájuk, bár nemes és hasznos, de nem-termelő jellegű. Marx és Engels ellenben úgy látták, a költő fizetett bérmunkássá vált, s ezzel tevékenysége elveszítette korábbi „dicsfényét”. Mindkét nézet ellentmondásosságában és vitatottságában érdekes. A művészi autonómia képzete feltételezi a haszonelvtől való függetlenséget, vagy akár azt, hogy az alkotói tevékenység kifejezetten az ellenállás vagy az emancipáció helyévé váljon. Ugyanakkor az irodalom mint önelvű szellemi alkotásmód társadalmi elfogadtatására irányuló törekvések kezdettől az írás termelő voltát hangsúlyozták.
Konferenciánk a következő kérdések mentén kíván diszkussziót indítani: Van-e sajátos kapitalista termelési módja az irodalomnak? Ha igen, ez miként változott a kereskedelmi, az ipari és a pénzügyi kapitalizmus időszakaiban? Hogyan képzelték és képzeltették el a kapitalizmust, illetve annak meghaladását vagy lebontását, irodalmi művek? Miként vált a kapitalizmus irodalomtörténeti magyarázó elvvé (a marxista és a nem-marxista irodalomtudományban egyaránt), illetve mennyiben mutatta az irodalomtörténet-írás maga is a kapitalista vállalkozás jegyeit?
Javasolt témák:
- az irodalom mint termelő és nem-termelő (produktív és improduktív) munka
- irodalmi tőke-, érték- és tulajdon-formák
- az irodalmi tárgy mint fetisizált áru
- képzelet, fikció és szimbólum az irodalomban és a gazdaságban (pénz, hitel, nyelv)
- művészeti autonómia és gazdasági heteronómia
- az „alap” és a „felépítmény” (Marx) viszonyáról zajló gondolkodás története
- nemzeti irodalom és nemzeti kapitalizmus a „világgazdasági rendszer” (Braudel, Wallerstein) félperifériáján
- a modernitás irodalma mint „teremtő pusztítás” (Schumpeter)
- kapitalista és szocialista realizmusok és utópiák
- az irodalomtörténet-írás mint felhalmozás és befektetés, verseny és monopólium
- a marxista irodalomtudomány változatai és hagyományai
- írói kapitalizmus-bírálatok és apológiák (Arany Lászlótól és Asbóth Jánostól napjainkig)
A jelentkezőktől legfeljebb 300 szavas absztraktot és néhány sornyi életrajzot várunk 2021. március 21-ig a következő email-címekre:
András Csaba (Pécsi Tudományegyetem) andras.csaba@pte.hu
Hites Sándor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet) hites.sandor@abtk.hu