Online műhelykonferencia az MTA BTK Lendület Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana Kutatócsoport szervezésében 2020. május 18-án 17 órától. Beszélgetnek: Bezeczky Gábor, Kokas Károly, Rózsafalvi Zsuzsanna, Szajbély Mihály, Maróthy Szilvia. Moderál: Császtvay Tünde. A beszélgetést élőben a Facebookon követhetik: https://www.facebook.com/polecolit/live/
Az eszmecsere alapötletét az a tapasztalat vagy érzület adta, hogy a digitálisan elérhető források (örvendetes) gyarapodása újabban olyan adatbőséget tár a sajtótörténész vagy a sajtótörténettel foglalkozó irodalomtörténész elé, amely immár akár zavarólag is hathat a kutatás ökonómiájára. Az adatok bősége (ahogy szűkösségük is) miközben megold bizonyos kutatási problémákat, egyúttal újakat is létrehoz. Felkért előadóink ezeket a kérdéseket járják körül a maguk kutatási területén.
A beszélgetéshez kapcsolódó, előzetesen felvett előadások megtekinthetők a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Videotoriumában. https://mtabtk.videotorium.hu/hu/channels/4764
Bezeczky Gábor (BTK ITI) (Előadása itt olvasható)
Miért kell az irodalomtörténésznek az időszaki sajtóval foglalkoznia?
A sajtótörténet és az irodalomtörténet összefüggéséről szeretnék elmondani néhány gondolatot. Amikor a következőkben sajtótörténetet említek, mindig az időszaki sajtóra fogok utalni. A sajtó történetét többféle módon, többféle szempontból lehet vizsgálni. Ezúttal két lehetőséget különböztetek meg. Az egyik az általános, történeti-történészi-művelődéstörténeti, a másik pedig az irodalomtörténeti megközelítés. Egyik sem igényel különösebb igazolást. Mindkettőnek megvan a jogosultsága a saját érvényességi körén belül. Annak függvényében, mire vagyunk kíváncsiak, a különböző megközelítések egy-egy esetben akár élesen is szembeállíthatók egymással, máskor pedig a legteljesebb harmóniában művelhetők.
Kokas Károly (SZTE Klebelsberg Könyvtár)
A keresés és a kutatás a digitális szingularitás küszöbén
Az előadás digitális bölcsészeti és könyvtári informatikai szempontból tekinti át azt a problematikát, hogy a keresés lehetőségei (search as research) hogyan alakulnak a digitális szingularitás küszöbén (á la Kurzweil), illetve az irodalomtörténész kutató digitális ökoszisztémája hogyan alakulhat a közeli jövőben. Az előadás emellett a szemantikus web technológiára is kitér.
Rózsafalvi Zsuzsanna (Országos Széchényi Könyvtár)
Hogyan rekonstruálható Ambrus Zoltán életműve szerzői és álnevek mentén a digitális források segítségével?
Ambrus Zoltán élete során számos írói álnevet használt. Mai tudásunk szerint első megjelent publikációja is kölcsönzött név, álnév alatt került kiadásra. A szerző és kiadója közötti – zömében publikálatlan – levelezéséből is látható, hogy ez nem kis gondot okozott a műveket összegyűjtő, Ambrus Zoltán munkái címmel a Révai Testvérek gondozásában megjelent sorozat elkészítésekor. Az álnevek mögött rejtőzködő alkotó munkáit több publikációs fórum (A Hét, Új idők, Nemzet) jelentette meg így, ám a lapok bibliográfusai nem tudták azonosítani Ambrust a különös hangzású nevek mögött. Az előadás az elmúlt évtizedben digitalizált folyóiratok és a hasonlóképpen digitalizált repertóriumok anyagát veti össze ebből a szempontból.
Maróthy Szilvia (BTK ITI) (Hozzászólása itt olvasható)
Adatbőség vagy adatínség? A sajtótörténet webes forrásai
Az internetre egyre inkább az információ kimeríthetetlen tárházaként gondolunk. Rengeteg digitalizált történeti forrás érhető el ingyenesen vagy előfizetéssel. Nem minden tartalomszolgáltatás biztosít azonban strukturált adatsorokat, s a sajtótörténet számos fontos kiadványának digitalizálása még várat magára. Hogy mi áll rendelkezésre és mi nem egy átfogóbb számítógépes sajtótörténeti kutatás számára, a Minkó Mihállyal és Parádi Andreával közösen elkezdett „A Nyugat és korszakának hálózata” projekt mentén mutatom be. (Amiről további információ itt érhető el: https://github.com/marothyszilvi/nyugat)